Irodánk berendezése – polcok, padlótól plafonig

Irodánk berendezése – polcok, padlótól plafonig

Az embernek, mint fajnak, azóta megvan az igénye az élettere alakítására, mióta első elődeink először betették a lábukat a barlangba.

Jó, persze, ott a medve kikergetésével kellett kezdeni, de azután sem maradtak meg a csupasz falaknál, hanem kidekorálták, és (valószínűleg) be is rendezték földmélyi otthonukat.

Azonban, mivel tárgyi bizonyítékunk nemigen maradt több tízezer éve élt elődeinkről, csak kövek és csontok, így az, hogy fából bútorkészítésre adták volna a fejüket, merő feltételezés.

Azt viszont pontosan tudjuk, hogy a később kialakult kultúrák és civilizációk már jócskán benne voltak a lakberendezés tudományában, megfelelve az adott kor ízlésének és igényeinek.

Azt, hogy az iroda fogalma mikor alakult ki, sajnos soha nem fogjuk megtudni.

De ha egy kicsit tágítunk a fogalmon, akkor akár a főnöki sátrat vagy barlangüreget is nevezhetjük az első irodának, ahol a törzs vezetője hivatalos ügyeit intézte, és ahová tanácskozni hívta az arra érdemeseket.

Az ókor folyamán a fejlett népeknél, például suméroknál, egyiptomiaknál, kínaiaknál vagy Indiában, később pedig Görögországban és Rómában már a maira hasonlító, nagyon komoly államigazgatás és kereskedelmi hálózat alakult ki, ezek pedig hivatalokat, irodákat igényeltek.

Ősidők óta

  • Latinul officiumnak hívták a hivatalt, ez többek között a mai office-szó eredete is.

    És polcokra, tárolóegységekre azóta szükség van, mióta a hivatalok, és azokkal együtt a hivatalos iratok léteznek.

    Legyen szó akár ékírásos agyagtábláról, míves papiruszról, hosszú tekercsről vagy bőrkötéses pergamenkönyvről, a legegyszerűbb és legáttekinthetőbb módja a tárolásnak az, ha polcokra rendezzük az anyagokat.

  • Remek példa erre az egykori alexandriai könyvtár, amelyet az i. e. 4. században alapított I. Ptolemaiosz, Egyiptom első görög származású uralkodója.

    Fénypontján a könyvtár közel 800 000 kötetet számlált, tekercsek vagy pergamenek formájában, tehát el tudjuk képzelni, micsoda polcrendszer és katalógus kellhetett a nyilvántartásához.

  • Egy külön könyvtárosi hivatalt is létrehoztak a gondozására, akik annyira fontos személyek voltak, hogy a mai napig névről ismerjük őket.

    Az igények nem sokat változtak az azóta eltelt két és fél évezred során, ugyanúgy keletkeznek a hivatalos iratok, papírok, dossziék, amiket valahogy áttekinthetővé és hozzáférhetővé kell tenni.

Második otthon?

Második otthon?

Egy modern irodai dolgozó a napja aktív óráinak nagy részét a munkahelyén tölti, ez szerintem senki számára nem titok.

Részben valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy olyan széles választéka alakuljon ki még egy olyan egyszerű, funkcionális bútorfajtának is, mint a polcok.

Persze több aspektusból érdemes a dolgot vizsgálni: milyen terhelésnek van kitéve, milyen jellegű tárgyak vannak tárolva rajta, kell-e, hogy esztétikus legyen, avagy csak a szerepét lássa el, és még hosszasan sorolhatnánk a szempontokat.


Azt, hogy milyen polcra, polcrendszerre van szüksége egy hivatalnak, egy vállalkozásnak, azt mindig az adott intézmény vezetői, esetleg dolgozói döntik el, szakmai és esztétikai szempontokat egyaránt figyelembe véve.

Például egy irattár számára sokkal alkalmasabb a salgó polc, vagy a gördíthető polcrendszer, mint mondjuk egy fal mellé állított, faragott fa polcsor.

De egy ügyvédi vagy felsővezetői irodában sem felétlenül előnyös, ha a könyvgyűjteményt, vagy a trófeákat, elismeréseket egy végtelenül egyszerű dexion-polcon tároljuk – ez akár az adott személy tekintélyét is aláaknázhatja.

Miből lesz a cserebogár?

Egy irodai polc számos anyagból készülhet: fából, fémből, bútorlapból, műanyagból, sőt, akár még papírból is!

Az anyag kiválasztása több szempontból is fontos: részben azért, mert valamennyire predestinálja a bútor kinézetét, másrészt pedig befolyással bír a terhelhetőségére.

Amíg egy horganyzott acéllemezből készült salgó polc akár egy ember súlyát is kibírja, ezt egy bútorlapból vagy kartonpapírból készült darabról nem feltétlenül lehet elmondani.

Olyan szép viszont, mint egy faragott fa bútorzat, egyik sem valószínű, hogy lesz.

Éppen ezért érdemes alaposan megvizsgálni, hogy az általunk végezni kívánt tevékenység igényel-e valami nagy teherbírású szerkezetet, fogunk-e ezerszám aktákat és dossziékat tárolni, vagy csak a legszükségesebbeket, esetleg napi használati tárgyakat tárolunk-e rajta.

Nem mindegy, már csak költségek szempontjából sem, ugyanis az egyik fajta többszörösébe is kerülhet, mint a másik – ami persze magától értetődő, már akkor is, ha csak az anyagot vagy a megmunkálást nézzük.

Létezhetnek természetesen áthidaló megoldások is, elvégre találékonyság nélkül nem jutott volna oda az emberiség, ahol most tart, de mindenképpen megszívlelendő, megfontolandó, hogy valóban alkalmas-e a céljainkra az általunk kinézett polc vagy polcrendszer arra, amire használni szeretnénk, vagy csak fölösleges nyűgöt és bajlódást, esetleg anyagi veszteséget okozunk magunknak.