Egyéb anyagok

Egyéb anyagok

A fán és a fémen kívül más anyagokból is készülhet a berendezés, mellyel felszereljük irodánkat.

Itt elsősorban a különböző kompozit anyagokra gondolok, mint például a bútorlap vagy a rétegelt lemez, de más anyagokkal kombinálva gyakran találkozhatunk üveggel, vagy valamilyen műanyaggal is.

Mint a tömör fának és a fémnek, ezeknek az anyagoknak is megvannak a maguk előnyei és hátrányai, ezért érdemes, akár csak említés szintjén is, de egy pár gondolat erejéig rátérnünk ezekre is.

Bútorlap

  • A bútorlap a bútorkészítés legegyszerűbb és legolcsóbb alapanyaga, bár az is igaz, hogy a legkevésbé tartós is.

    Előállítása úgy zajlik, hogy különböző faanyagok zúzalékát (általában kevésbé értékes fák, úgy, mint nyír, fenyő, nyár, erdészeti hulladékfa) nagy nyomáson, magas hőmérsékleten műgyantával lappá préselik.

    Az így keletkező kompozitlap merev, könnyen darabolható, reszelhető, viszont sajnos törékeny is.

  • A tulajdonságai javíthatóak különböző módszerekkel, például laminálással, de olyan rugalmas és merev, mint a falemez, sosem lesz.

    Rengeteg különböző mintával elérhetőek a különböző bútorlapok, szinte akármilyen fafajtát utánzó lapot megtalálhatunk.

    Hátránya viszont ezeknek a lapoknak, hogy csak szögletes bútorok készíthetőek belőlük, hajlításra alkalmatlanok.

  • Ezen kívül ázás vagy sérülés esetén javíthatatlan, csak az adott darab cseréje lehetséges.

    További probléma még, hogy a ragasztóanyagból, amivel össze van préselve a zúzalék, egy idő után formaldehidet szabadít fel magából, ami erősen mérgező.

    Persze ez nem azt jelenti, hogy azonnal dobjuk ki az összes bútorunkat, akkora mennyiség nem kerül a környezetbe, hogy az rövid időn belül károsodást okozzon, viszont tudni sem árt róla.

Rétegelt lemez

A rétegelt lemezek vékony, 1-3 mm vastagságú falemezek műgyantával való összeragasztásával készülnek.

A stabilitást az adja, hogy a lemezek szálszerkezet szerint keresztirányban vannak egymás alá-fölé helyezve, és úgy összepréselve.

Így szövetszerű, több irányban is stabil lapot kapunk, amely szabható, darabolható, faragható.

Bizonyos változatai gőzöléssel hajlíthatóak is.

Nagy előnye a bútorlappal szemben, hogy rugalmas, sokkal ellenállóbb az oldalirányú terheléssel szemben.

Üveg

A tisztított, hőkezelt üveggel sok bútorban találkozhatunk, de legtöbb esetben csak kiegészítőként.

A hőkezelt üveg már egy korszerűbb, megbízhatóbb anyag, mint a régi üvegek, ettől függetlenül ahhoz, hogy nagy felülettel kellő stabilitása legyen, ahhoz sajnos olyan vastagság is szükséges.

Polcok esetében készülhetnek üvegből a polcbetétek, bár itt ügyelni kell a hossz-vastagság arányra, mert kellő alátámasztás nélkül könnyen megpattanhatnak a terhelés hatására.

Dekorációs elemekként vagy ablakbetétként találkozhatunk még üveggel, tartóelemnek, oszlopnak, oldalfalnak viszont alkalmatlan.

Műanyag

Műanyag
A különböző műanyagokkal találkozhatunk az irodabútorokban akár alkatrészként, kötőelemként, de bizonyos esetekben önálló berendezési tárgyak is készülhetnek belőle.
A műanyagok rendszerint kőolajszármazékok, a finomítás során keletkezett melléktermékekből nyerik, majd vegyi úton módosítják, színezik őket.
Számtalan fajtájú és összetételű műanyag létezik, leggyakoribbak a poliészterek, polietilének, polipropilén-származékok.
Igénybevételtől függően lehetnek puhák, rugalmasak, de ridegek és kemények is.
Általában ha önmagában van alkalmazva, akkor csak kisebb bútorok készülnek műanyagból, például kisebb polcok, tárolók, kiegészítő bútorok.
Irodai környezetben (a használati tárgyakon kívül) elsősorban irattároló egységekben, fali polcokként, kis bútorok elemeiként találkozhatunk műanyagokkal, valamint irodai székek műbőr kárpitjaként, műszálas padlószőnyegként.